A Game Dev Tycoon egy olyan gazdasági szimulációs játék, ahol egy egyszerű kis garázscégből milliárdokat érő játék-szoftver fejlesztő vállalattá nőhetjük ki magunkat. Maga a játék 2012. december 10-én jelent meg. Fejlesztője és kiadója a Greenheart Games, amit tulajdonképpen két osztrák srác, Patric és Daniel Klug alapított.
A testvérpáros által készített játék már nem egy mai darab (hol a folytatás fiúk?), de ez semmit se von le a játék élvezhetőségéből, el is mondom, hogy miért.
A játékban, mint az fentebb is írtam egy kis garázscégként kezdünk a ’80-as évek elején. Hangulatkeltésképpen képzeljük csak el, hogy egyedül ülünk a garázs félhomályában és játékot szeretnénk tervezni. Közben pedig persze sikeresek és gazdagok lenni, de egyelőre csak el kéne indulni először. Elvégre van 30 évünk befutni a játékon belüli játékiparban. Az sok mi? Egy csudát! No de innen indulunk.
Először is kell egy név a cégünknek. Ez igen fontos, hogy mégis csak megtudjon majd minket szólítani a sajtó, ha a milliárdokat érő, világrengető játékunk ügyében kérdezgetnek minket - vagy a bank tudja hova küldeni a fizetési felszólításokat.. amelyik tetszik. Szóval van egy nevünk. Kellően elvetemült, amit büszkén viselünk a cégéren- pipa. Némi alaptőke, amiből chipset meg kólát vehetünk- pipa. Akkor ideje a géphez ülni a játékban is és nekilátni az első fejlesztésünk összehegesztésének.
A játék elején bevezető jelleggel még csak viszonylag kevés funkcióval ismerkedhetünk meg, amik ahogy nagyobb helyre költözik majd a cégünk úgy egyre bővülni fognak. Kezdetben tehát egyszerű a dolgunk. Azt mondja a fáma, hogy van egy darab fejlesztőnk >> mi magunk. Azt mind ráállítjuk az új projektre és egyszemélyes hadseregként letoljuk az egész melót.
Minden projektnek kell egy név. A poén kedviért az első játékunk neve legyen a Game Dev Tycoon (A Kitti és a posztapokaliptikus vampvérnyúl kalandjai komolyabb fejlesztésnek ígérkezik, tegyük el későbbre ezt a gondolatot). A játékunknak témát is kell választanunk. Kezdetben kevés áll rendelkezésre, de majd újakat is kutathatunk. A Game Dev Tycoon legyen egy játékfejlesztős játék és kategóriájának válasszuk mondjuk a szimulációs játékokat. Játék a játékban. Bizony ilyet is lehet. Tiszta Inception. Kelleni fog még egy platform is, amire fejlesztünk. Itt is lesz minden a mezei PC-től a legújabb VR fejesig, de kezdetnek PC és Gommondore 64 áll a rendelkezésünkre. Később ez a lista nagyon autentikusan fog bővülni visszaadva az elmúlt 30 év játékkonzol generációinak szereplőit. Külön piros pont ezért a részért a fejlesztőknek. Rengeteget dobtak ezzel a játék hangulatán. Lehetőségünk van még a játékunknak motort is választani feltéve, hogy már fejlesztettünk sajátot (ezt tegyük meg minél előbb, mert fontos része lesz a játéknak).
Ha ez mind megvan, akkor végre nekivághatunk a tényleges fejlesztésnek. Ez is egyre komplexebb lesz a játék során. Idővel több alkalmazottunk lehet, akiket egy-egy feladatra specializálhatunk sok-sok drága továbbképzéssel, hogy végül majd még mi emeljünk a fizetésükön is. De kezdetnek csak mi vagyunk meg az első fázis a háromból. Miden fázisnál három különböző szempontot fog felhozni a játék melyek közül nekünk kell eldöntenünk, hogy milyen arányú fejlesztési idő ráfordítását tartjuk fontosnak ráfordítani és melyikre. Például ilyen dilemmáink lesznek, hogy mi a fontosabb egy akció/horror játéknál? A kifinomult dialógusok vagy a jó mesterséges intelligencia? A játékunk elkészülése közben tervezési és technológiai, valamint fejlesztési pontokat kapunk. Gyakorlatilag minden fejlődik vagy fejleszthető a játékban, a mi képességeinktől kezdve kollégák szakértelmén át, a játék motorokig és akkor még a tisztán menedzsment dolgokat nem is vettük. Szóval pontok jönnek, pontok mennek, a játékok meg egyre jobbak lesznek. Az elkészült játékunkat a sajtó fogja értékelni első kőrben, ami nagyban befolyásolja majd az eladásokat. Később marketinggel is foglalkozhatunk, hogy fokozzuk a megjelenésnél a hypeot, de hogy mennyire lesz jó a játékunk és mennyire kap jó visszajelzéseket, azt első sorban az határozza meg, hogy mennyire jól találtuk el a prioritásokat a fejlesztés során. Ha „szerencsénk” van és tesztereknek bejön a termék, akkor jó sajtót kap és az emberek vinni fogják, mint a cukrot. Az első sikeres játékunkkal meg is fogjuk tudni szerezni az első milliónkat, amivel már eggyel nagyobb helyre költözhetünk. Elkezdhetünk kijárni a játékfejlesztői konferenciákra a termékeinkkel és további alkalmazottakat fogadhatunk, hogy több és jobb játékot tudjunk fejleszteni.
Dióhéjban erről szólna a játék, de persze rengeteg apró érdekesség kimaradt még, amit inkább nem lőnék le, mert már ebből is átjöhet a lényeg: Ez a játék nagyon el van találva. Egyrészt vitathatatlanul jópofa, ezt látni fogjuk a dialógusokból. Másrészt nem csak egy olyan jól működő, könnyed rendszert találtak ki a srácok a játékfejlesztés bemutatására, hogy észre se vesszük, hogy órák óta a Poképuty nevű játékunk folytatásainak alcímein agyalunk, de mindemellett még a játékipar fejlődésén is átkalauzolnak minket.
Tény, hogy elfogult vagyok, mert én alapból kedvelem az ilyen menedzselős játékokat. Az is tény, hogy maga a játék ötlete és a fejlesztőcsapat is rendkívül szimpatikus. Mindig is rokonszenveztem a kis csapatok ötletes játékaival, de hát ki ne tenné egy ilyen jól eltalált játék esetében, mint a Game Dev Tycoon? Tökéletes kikapcsolódás egy hétvégére. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
A Game Dev Tycoon PC-re Mac-re és Linuxra is megjelent. Magyar nyelven is játszható, de valahogy angolul jobban adja. Én a magam részéről a Steam áruházból rángatnám le egy leárazáskor, de a fejlesztők oldalán más opciókat is mérlegelhettek.
